A szemüveg története [II. rész]

A szemüveg története nem egy mindennapos történet. Rengeteg időnek kellett eltelnie, mire ez a csodás szerkezet elnyerte a mai formáját. Számunkra ez már olyan egyértelmű, hogy bele sem gondolunk mennyi változáson ment át. A múlt heti cikkünket folytatva most bemutatjuk, hogyan jutott el "végleges" formájához a szemüveg. :)

 

 

 

 

A szegecselt szemüveg, amely két lencséből állt (Nietbrillen) az első kétlencsés látásjavító eszközként vált ismertté és több évszázadon keresztül használták. Eredeti példány azonban sokáig nem került elő, csak a XX. században, egészen addig a pontos kinézete ismeretlen volt, csak festményekből lehetett következtetni rá. De ma már tudjuk, hogy eleinte fából, később fémből, majd szaruból készült.

A XV. század változást hozott a látást segítő eszközök terén, ekkor jelenik meg a hajlított nyergű vagy kengyel szemüveg (Brügelbrillen).  Ebben az esetben a két lencsét már egy finom ív fogja össze, az orrhoz illeszkedve. Ez a forma már lehetővé tette, hogy a kezek szabadok maradjanak olvasás közben,

Az 1800-as évektől a szemészet az orvostudomány külön tudományágává vált, Hermann von Helmholtz (1821-1894) munkája révén megismerhetővé vált a szem szerkezete és a látás fiziológiája.

Hermann von Helmholtz

 

Benjamin Franklin (1706-1790) volt az első a világon, aki remek kombinatív megoldásával megalkotta a napjainkban is használatos bifokális lencsét. Az anatómiai, és a szemészeti optikai ismeretek a szemorvoslással párhuzamosan fejlődtek, és egymásra hatással voltak.

Benjamin Franklin

A XVIII. században terjed el Európa-szerte az olcsó, rugalmas nyergű nürnbergi drótszemüveg, melyekbe öntött vagy préselt, kevésbé jó minőségű convex lencséket csiszoltak. Így már ebben a korban megjelenik a rossz minőségű tömegáruként a „kész szemüveg”, melyet piacokon viszonteladók is árusította.

Fontos szerep jutott a sok változatot megért csíptetőnek (Klemmer, Zwicker). Ez francia találmány 1846-ból. Világszerte használatos az 1940-es évekig német, angol, amerikai változatok sokasága jött létre.

A tulajdonképpeni szemüveg, mely középrésszel és két szárral rendelkezik, 1746-ban született meg. Alkotója „Monsieur Thomin” párizsi optikus.

 

Mi a helyzet Magyarországon?

A magyar nyelv a szemüveget, furcsa pápaszem elnevezéssel illeti, aminek megfelelője nem található semmiféle nyelvben. A XIV. század közepe táján az Anjou uralkodók alatt (1307-1382) megerősödött közvetlen észak-itáliai kapcsolat révén került ide a Duna-tájra. Közvetítői az akkor már számos kolostorral rendelkező (Magyarországon 38) tudományt művelő domonkos-szerzetesek lehettek.

Említést róla írásban először egy enciklopédiában tesznek, 1585-ben. Itt található a Pápa Zöm szó. Később az 1708-ban, Lőcsén megjelent szótárban már pápa-szemről van szó. Hogy ki, mikor, hogyan hozta be az országba a szemüveget és az hogyan honosodott meg, nemigen tudni sajnos.

 

A káros sugarak kutatása

A szemüveg fejlődéstörténetének része a káros sugarak elleni védelem. A magyar szemorvosok ezen a területen is nagy szerepet vállaltak. Schulek Vilmos (1843-1905) az UV sugárzás káros hatásait kutatta. Kamarás pápaszeme 1889-ben aranyérmet nyer a párizsi világkiállításon.

Schulek Vilmos

 

A szemüveg, mint divatcikk!

A XX. század elejétől a szemüvegviselők nagy hangsúlyt fektettek a divatra. A műanyag lencsék fejlesztése az 1900-as évek kezdetétől előrevetítette a keretek stílusának változását is. Az 1930-as évek alatt a napszemüvegek meglehetősen népszerűvé váltak.

Fiatal lányok szemüvegben 1920 körül.

Az 1950-es évekre, ahogy azt a francia Pierre Marly írta, a szemüveg divatcikké vált Európában és Észak-Amerikában. Ebben az időben Angliában még csak tartozékként kezelték őket.

Az 1960-as évek pedig már olyan a valóságtól elrugaszkodott modelleket teremtett, hogy még ma is megdöbben az ember, mi jutott eszébe a tervezőknek. :)

Ha csak a fotókat nézzük, abból is láthatjuk milyen hatalmas utat járt be a szemüveg. Kíváncsian várjuk milyen formákat, újdonságokat hoznak még ki belőle! :)

Érdekelnek további cikkek hasonló témában, akkor kövesd blogunkat vagy nézd Facebook oldalunkat! :)

Szólj hozzá!

Sorry, you must be logged in to post a comment.